Megcsaltam a férjem !

Tizenhárom éve házas vagyok. Van három csodaszép, de nyilván nem tökéletes gyerekem. Van egy nagy házunk, több autónk, a férjem, okos, jóképű, jól keres. Nincs káros szenvedélye, mindene a család, mindenben segít.
Jómagam lassan negyven leszek, és azon kapom magam, hogy este, amikor kettesben lehetnék vele, éppen vasalnom kell, éppen a gépbe kell tenni a ruhákat, vagy olyankor a legjobb odakint gazolni. Mindegy, csak ne vele. Minden kibaszott második mondat felbassza az agyam, ami kijön a száján. Csak neki lehet igaza mindenben, meg sem hallja, mit válaszolok, úgy csináljuk, ahogy neki jó. Az ágyban is. Valószínűleg ez az oka annak, hogy sosem, egyszer sem tudott kielégíteni. Mivel előtte egyik pasim sem, elkönyveltem ezt a saját fogyatékosságomnak. Maradtam magamnak. Napközben a fürdőben, mindenhogyan elélveztem, ahogyan csak a körülmények engedték, tehát képes vagyok rá, csak belefulladok a közönybe, nem gerjeszt be semmi a szendvicskészítésben, vagy a porszívózásban, de még a férjem felettem izzadásában sem.
Közben valahol félúton a lopva fürdőben pornón élvezkedés és a rendrakás között, elveszítettem magamat. Azt gyenge, fos karaktert, aki anno voltam, mikor hozzá mentem. Semmi extra nem volt rajtam akkor sem, egy átlagos, barna hajú, átlagos testalkatú szürke egérke.
Eljárok edzeni, fodrászhoz, kozmetikushoz, körmöshöz, a ruháim rendben, ezekkel turbózom magam és a lestrapált testem, hogy ki is nézzek valahogyan. Egyik nap meló után, mikor az ötödik felesleges üzenetet kapom a férjemtől, hogy mit hová pakoltam otthon, mert kurvára nem talál semmit, teszem azt kést a kurva evőeszközös fiókban, úgy döntök, hogy elegem van az egész mókuskerékből, inni akarok. A munkatársam kocsijában ülök, hazafelé tartunk, és mintha éppen eszembe jutna valami, kérem, hogy tegyen ki az utca közepén. Véletlenül épp egy kocsma közelében. Délután öt óra van, nem lepődöm meg, hogy odalent nincs még senki, csak pár odakövült alkesz.
– Még két óra nyitásig, bogaram – lép elém egy magas, fekete hajú, tetovált karú férfi, és a félhomályban rendesen meg is ijedek tőle.
– Akkor adj valami erőset, és odakint a lépcsőn megiszom – mondom neki fapofával, mire elhúzza a száját, ami egy vicsorgásnak is beillene, de csak beáll a pult mögé. kiszolgálni.
– Mit kérsz? – húzza fel a szemöldökét, míg leülök elé.
– Amit senki se szokott – nyúlok a táskámba, és írok egy gyors sms-t a férjemnek, hogy túlóráznom kell, ne várjon rám, puszilom, a kérdéseire meg elegánsan elfelejtek válaszolni, nyalja ki a seggem értük.
Ha figyelt volna mondjuk úgy hat éve egyhúzóban bármikor is, akkor tudná, hogy az a faszom nyakkendő, amit Marta nénikéjétől kapott sosem volt azon a helyen, ahol keresi.
– Családanya vagy? – kérdezi hirtelen az ürge a pult mögött, és elém tesz négy poharat is.
Mindegyikben másik pia van, igazából koktélok. Döbbenten nézek fel rá.
– Praktikus vendég ritka, mint a fehér holló – magyarázza kérdés nélkül – Önzetlen, meg csak akkor lép be ide, amikor piros hó esik.
– Értem, a homlokomra van írva, hogy szar az életem – nézek a szeméből vissza a pultra –Remélem ennek örömére nem csajos szarokat tettél ide elém, mert akkor még most keresek egy másik helyet! – mérem végig az italokat.
– Ha a puccos fos neked csajos, akkor ez nem az a hely, anyukám – tolja közelebb hozzám az első koktélt – Singapore Sling.
– Keserű francia likőr? – kapom a tekintetem felé – Magadnak keverted, mi? – mosolyodok el végre – Hol a narancshéj és a koktélcseresznye?
– Megettem – vigyorog megint, pont olyan keserűen, mint a likőrje lenne magában, és beleiszik a harmadik pohárba.
Hangosan felnevetek, és ledobom a kabátomat a táskámra, majd két oldalt hátra fésülöm a hajam, és belekóstolok a másodikba. A faszinak pont olyan „felégetem az egész világot, közben rágyújtok egy cigire” hangulata van, mint nekem.
– Ne mondd meg! – mutatom fel az ujjam, míg a következő kortyot ízlelgetem – Mai Tai! – mutatok rá azonnal – Ez kurva jól sikerült! Nem mondom el senkinek, hogy szereted, ha sok benne a narancslikőr – fogom suttogóra, mire végre sikerül egyetlen villanásnyi félmosolyt varázsolnom az arcára.
Elém tolja a harmadik poharat, amibe már beleivott, és mostmár a negyedik van a kezében. Nyolc éve eszem a maradékot a gyerekiem után napi háromszor, az, hogy egy kibaszottul szexi rocker beleivott előttem egy pohárba még éppen kurváva be is jön.
– Manhattan, ez könnyű volt, csak a nyálad kicsit rontott az ízharmónián – tettem vissza csipkelődve a poharat, majd a negyedikért nyúltam, de elkapta a csuklómat, a pultra rántott, hogy a melleimmel majdnem feldöntöttem a poharakat, és a másik kezével teljesen kicsavart, a tarkómmal a pult lapjára feküdtem, és ajkai szétfeszítették az enyémeket.
Vártam volna, hogy a nyelvével ront rám, de helyette a számba csorgatta a nyálát. Ilyet még soha életemben nem csináltam, és nem is hallottam róla, hogy valaha valaki is ezt tette volna. Valószínűleg ez volt az oka, annak, hogy miután lenyeltem nem húzódtam el tőle. A faszinak rohadtul puha ajkai vannak, és nagyon erotikus, ahogyan éppen csak annyira nyitja ki a száját, hogy az enyémhez hozzá férjen. Kívülről pont úgy nézhettünk ki, mintha most lélegeztetne szájon át. Közben a dolog ennyiben is marad, elhúzódik, visszafordít, leülök.
– Ezt az ízt érezted? – ivott bele újra a Manhattanbe, mintha misem történt volna, teljesen hidegen.
– A nagy faszt! Már teljesen hazavágtad azzal a fos kókuszos orgazmussal – nevetek fel hangosan – Ezt se mondom el senkinek, hogy szereted, becsszóra – csúsztatom oda neki a negyedik poharat – Ebből nem kérek, köszi.
– Nem bírod az orgazmust, anyukám? Hát látod, ez a te nagy bajod! – issza ki húzóra.
– Fején találtad a szöget! – morgom a Mai Tai felett – Gondolod, ha faroktól nem jött még össze, a koktél majd segít ezen? – oldotta meg a nyelvem az alkohol.
– Ilyen nemes célra se ajánlottam még fel a szolgálataimat, de ma jótékonykodó kedvemben vagyok – lép ki a pult mögül, és lassú, de nagyon határozott léptekkel elém sétál, lehajol, és úgy lesmárol, mint még soha senki életemben.
Nem volt egyszerű igazodni hozzá, főleg, hogy közben húzni kezdett egy folyosón kifelé, de mivel egy teljesen ismeretlen férfiról van szó, a józan eszem a gátlásaimmal együtt otthon maradtak a férjem mellett, no és én is benne voltam a buliban, tudtam úgy visszacsókolni, ahogyan ő követelte tőlem. Elértünk a folyosó végére, nekiütköztem egy nagy, dupla szárnyú fém ajtónak, és a pasi elengedte a számat.
– Tényleg, kurvára bírom a narancslikőrt! – mondta lihegve, míg kikereste a kulcsot a zsebéből.
Míg azzal szórakozott, gondoltam egyet, és egyenesen a nadrágjába nyúltam, hogy meg tudjam ítélni érdekel-e egyáltalán a téma. Kibaszottul kemény volt. Egy tört pillanatig behunytam a szemem, és vettem egy mély levegőt.
– Tetszik? – vigyorgott le hozzám, és míg kituszkolt az ajtón, megfogta a nyakam, úgy csókolt meg újra.
A parkolóban egyetlen autó állt, az is a sötétben, mindentől messze. A táskám a kabátommal odabent maradt, de csak egy pillanatig gondoltam, hogy elmegyünk innen, aztán, amikor a hátsó ülésre lökött, már nem voltak ilyen kényszerképzeteim. Beült mellém, az ölébe húzott, és feltűrte a szoknyámat.
– Oké, frigid nem vagy, szóval csak a faszik voltak szarok – tépi szét a bugyimat egyetlen mozdulattal – Dugj meg! – dől hátra, és velem együtt megemeli az alsó felét, hogy letolja a nadrágját.
Azt a kurva élet. Előttem ül egy derékig érő, fekete hajú, kétméteres faszi, tetovált jobb karral, feketében, eszméletlen nagy farokkal, és ennyit mond, dugjam meg. Hát, babám, ezt nem kell kétszer mondani.
– A neved ne ordítozzam közben? – emelem fel a csípőm, hogy rá tudjak ülni.
– Ja, bocs, Will vagyok! – leheli, míg a selyem blúzt gombolja ki rajtam, aztán gyorsan el is hallgat, ahogy lassan ráülök.
Pont akkora, hogy teljesen végig ér bennem, és még eszeveszettül, jól esően fáj is, mikor tövig érek rajta.
– Na, milyen? – nyúl be a szoknyám alá, és fogja marokra a seggem – Más, mint a férjedé? – fogja a jobb kezem gyűrűsujját, majd gondol egyet, elengedi a fenekem, lehúzza az ujjamról a karikagyűrűmet, és laza mozdulattal hátra dobja a kalaptartóra – Szabad vagy, anyukám, nézzük, így sikítasz-e!
Megragadja a csípőmet, a másik kezével a tarkómat, lefogva, és mozogni kezd alattam. Hüvelyk ujja az állam alatt, tenyere a nyakam oldalán szorít, míg mögé kapaszkodok a fejtámlába, és egyre jobban gyorsít a tempón. Kurva jól csinálja, nagyon felizgulok tőle. Teljesen kitölt, köré fonódom, és kiélvezem, hogy minden alkalommal fáj, amikor tövig ér. Aztán gondol egyet, szorosan magára húz, és mozgatni kezdi a csípőjét. Teljesen elveszítem az eszem, ahogy érzem méhszájamon a legérzékenyebb részeit. Megragadom a kezeit, ujjait az enyémek közé fűzve, két oldalra lefogom őket, ahogy mozogni kezdek vele.
Nem kell sok, nem kell sok, nem kell… hallom, ahogy lihegek, azt is érzem a nyakamon, hogy ő is ezt teszi, mikor életemben először összehúzódom egy férfi farka körül. Kibaszottul, mennyeien finom érzés. Ez erre lett kitalálva, nem az ujjaknak, vagy a mű farkaknak, vagy csak úgy az üresen vonaglásnak. Hány évet kellett várnom erre. Will engedi, hogy én fejezzem be, ahogy nekem még jól esik mozogni. Külön kielégülés, hogy közben neki is orgazmusa van. Bennem van minden spermája. A gondolattól megint megrándulok odalent.
Will megszorítja az ujjaim, és a hátam mögé kulcsolja őket, a saját fenekemre, míg az övéit is rá szorítja. A feltárulkozó, szétnyílt ingen keresztül a nyakamat kezdi nyalni. Felbillentem a fejem, hogy jobban hozzá tudjon férni, és a legnagyobb meglepetésemre ágyéka megmozdul alattam. A még félig merev farka megsimogat belül.
Ez valami egészen más. Folyik rajtunk és közöttünk minden, nulla súrlódás, csak kényeztet. Mozdul egyet, oldalt, az ülésre hanyatt fektet, és mozog tovább bennem. Karjaim a fenekem alá szorulnak, az ő jobbja felkönyököl a fejem mellé. A másik oldalon hallom, ahogy szaggatottan veszi a levegőt a fülem mellett.
Soha nem dugtak még meg úgy, hogy nem kemény fasszal akarták simára dörzsölni a hüvelyem falát. Csúszik bennem, ki és be, és míg élek nem felejtem az érzést. Minden egyes centijét érzem, ahogy végig siklik bennem, azt is ahol hozzám ér, mindent. Lassan csinálja, de nem túl lassan, és nem áll meg egy pillanatra sem. Érzem, ahogy egyre jobban köré szorulok, érzem, ahogy húzom magamba, egyre mélyebben, közben hallom, hogy néha csukott szájjal a fülembe nyög. Kiszabadítom a karjaimat, feljebb húzom a lábaimat, és magamhoz szorítom, míg újra kemény lesz bennem.
Nem tudom leírni, milyen állapotban vagyok. Mintha részegen álmodnék és súlytalanul lebegnék az óceán közepén. A hangok is pont olyan tompák, mintha víz alatt lennék, a fülemben zubogó a vértől. A végtagjaim pehely könnyűek, a mellkasomra ráül a forróság, és újra elélvezek. Will is jön velem, teste együtt mozog az enyémmel, hullámzik, ahogy felbukkanunk a víz felszínére levegőért. A vállamra ejti a fejét, közben kicsit oldalra billenti, hogy jobb kezével be tudjon nyúlni a melltartóm alá.
Hát a melleimet azt keresheti. Három gyerek évekig tartó szoptatása után nem sok maradt belőlük, de érezhetően ez őt egyáltalán nem érdekli, mert lejjebb tolja a pántom azon az oldalon, és a kosarat lecsúsztatva a tenyerébe veszi a bal mellem. Közben a másik kezével a fenekem fölül feljebb siklik a keze és kikapcsolja az egészet, elöl pedig le is húzza rólam. Míg a földre ejti, egyetlen mozdulattal húzza át a pólóját a feje felett, és dobja azt is mellé. Utána rám fekszik, hozzám simul és megcsókol. Benyúl az ingem alá, megöleli a hátam, egészen fel a tarkómig. A másik keze a fenekem alá nyúlva teljesen magához présel. Közben testem reagál az övére, és szép lassan vissza merülünk a víz alá.
Veszi a levegőt, én is. Mozdul a csípője, az enyém is. Kifújja a levegőt, én is. Elengedi az ajkam, hogy hangosan nyögjön, én is. Nem tudom, honnan van erőnk, kedvünk, akaratunk, de úgy dugunk, hogy alig mozdulunk közben. Szorítom a seggét a két lábam között, míg tartja a fejem, kicsit megemelem, és csak a csípőnk mozog teljesen összeolvadva.
Meghaltam, biztosan. A másvilágon, a pokolban égek éppen minden földi bűn közepében. Hallom kívülről, ahogy nyögök gyönyörömben, aztán mikor érzem, hogy megint, lassan a csúcsra mászom, már kurva hangos vagyok. Will is az, teljesen összeizzadunk. Belemarkolok a hajába, és szó szerint üvöltünk, amikor hitetlenkedve, már majdnem nevetve magunkon, ismét egyszerre élvezünk el.
Elengedi magát, lihegve teljesen rám fekszik. Arca az enyémhez ér, a másik oldalon fogja a fülem mellett a fejem. Közben összefogom a haját, és egyik kezembe összefogva lehúzom az izzadt testünkről. Kicsit sem érdekelve, hogy folyik róla a víz tenyeremmel elengedem a fenekét, és megsimogatom a hátát. Érzem, ahogy kirázza a hideg, mikor a nyakához érek. Megharapja a fülcimpámat, és meg is nyalja. Játszik vele, míg rendeződik a légzésünk. Pár perc múlva felül, velem együtt, szembe az ölébe ültet, de nem húzódik ki.
Az ingem pont eltakarja mindkét mellem, csak a kettő között hagy némi rést, egészen le a felgyűrt szoknyámig. Will végig néz rajtam, a nyakamtól megsimogatja a bőröm a szoknyámig, majd a csípőmet két oldalt megfogva leemel magáról. De nem enged vissza az ölébe, hanem feltérdeltet, és alám csúszik. Érzem, ahogy egyszerre kezd el folyni belőlem minden, amit bennem hagyott, és őrjítően jól esik, ahogy nyelvével tisztára nyal, közben érzem, hogy mindent lenyel. Bazd meg, ez a faszi lenyeli a saját spermáját. Nem értem mi van velem, de az érzés, ami odalent önt el keveredik ezzel a gondolattal, és érzem, hogy az alhasam megint egy merő görcsbe rándul, úgy beindulok tőle.
Átfogja a combtöveim, és magára húz, teljesen bele lendül. Megtalálja a csiklómat, és szívni kezdi, közben néha vissza-vissza kalandozik. Egy ideig csukott szemmel élvezem, majd veszek egy mély levegőt, és elhúzódom tőle.
– Will! – csúszok le, az ülés elé az ölébe – Elég lesz! – lihegek a szemébe nézve.
– A mór megtette kötelességét, a mór mehet – bukik ki a száján, de most először mintha mosolyogna, és a homlokom a mellkasára ejtem.
– Aurora – mondom a nyakának – Anyám szépnek hitte, nem egy utcalány művésznevének, hát ez lett.
– Nekem nagyon tetszik – veszi kézbe a jobb kezem – Hogy szoktak szólítani? Nem a srácok otthon, hanem mondjuk a munkatársaid.
– Rorinak – nézem, míg a csuklóm ütőerét simogatja.
– Rori? – emeli a szájához a tenyerem, és a fogai közé veszi a hüvelykem alatti párnát, majd végig is nyalja, csak ezután csúsztatja bele az ő jobbját – Örülök, hogy megismertelek! – mosolyog mostmár félreérthetetlenül, miközben kezet fogunk, és nekem hangosan nevetnem kell rajta.
– Mint egy elbaszott vérszerződés! – rendezem hátra a hajam a homlokomból – Az én nyálam nem kellett volna hozzá? – ugratom, mire még szélesebb lesz a mosolya, és elengedve a kezem a két lábam közé dörzsöli a tenyerét, azzal nyújt megint kezet, hogy mindketten hangosan nevetünk rajta.
– Részemről a szerencse, Will! – fogadom el a kézfogást ismét, majd megint összefogom a haját, hogy le tudjon hűlni kicsit – Menjünk, várnak rád a részegedni vágyó húsz évesek.
Elengedem, és megkeresem a melltartómat. A pólójával együtt egyenesedek vissza, fel az ölébe.
– Mióta nem dugtál? – öltözik fel közben.
– Házas vagyok – tolom le a vállaimon az inget, hogy felvegyem a melltartómat – Hónapok óta.
– Szarrá gyűrtük a ruhádat – nézi, ahogy felveszem és gombolom össze magamon az ingem.
– Ne foglalkozz vele! A kutyát sem fogja érdekelni – ejtem az ölembe a kezem, amikor végzek, és felnézek a szemébe.
Megint nagyon komoly. Mostmár nem olyan türelmetlen, mint odabent, lassan hajol hozzám, hogy megcsókoljon. Kibaszottul jól csinálja. Sosem akarom abbahagyni. Hosszú percek után végül megszívja a nyelvem és elenged.
– A gyűrűdet majd megkeresem, ugorj be érte valamikor! – fordul át rajtam egy újabb csókkal, hogy alulra kerülök, és már ki is nyitja az ajtót.
– Le is nyelheted! Azt se vette észre, amikor két éve a sulis farsang után négy napig lila volt a hajam – lépek ki utána a kocsiból a friss levegőre.
– Nagyon sietsz haza mosogatni? – nézi, míg betűröm az ingem a szoknyámba.
– Mennem kell, igen – nézném a telefonomon az időt, de azt bent hagytam.
– Dohányzol? – gyújt rá egy cigire, és felém tartja.
– Nem, de lehet, kellene – fűsülöm ki a csomókat a hajamból az ujjaimmal.
– Nekem se kellene – fújja ki a füstöt a hidegre, hogy a párától még jobban látszik a levegőben.
Sötét, késő októberi nap van. Valamivel hat után járunk, már sötét volt akkor is, amikor kijöttünk. Az idő kegyes hozzánk pár napja, nincs annyira lehülve, mint előtte két hétig. Kicsit jobban megnézem magamnak a faszit. Egyszerű fekete farmer, fekete pólóval, közötte egy ezüst, ovális övcsat. Nem tudom kinézni, mit ábrázol. A jobb karján az összefonódó tetkókat nem tudom a sötétben kivenni, csak azt, hogy mikor felnézek az arcába, egyenesen a szemembe néz. Világos szeme van, lehet, hogy kék. Sőt, biztos, hogy kék, világos kék. Az egész alakját átitatja a keserűség.
– Asimov egyik Alapítvány könyvében van egy Aurora nevű bolygó – nyújtja felém a csikket, majd a számba is teszi, hogy szívjak bele – Majd együtt leszokunk – húzza ki, amikor slukkoltam belőle, és egyből a számhoz hajol.
Ez a mániája. Míg ezen mulatok magamban, a szájába fújom a föstöt, amit le is tüdőz, majd megint megcsókol. Dohány íze van, nem keserű, valami furcsa aroma.
– Nicotiana tabacum, közönséges dohány, de – mutatja fel a mutatóujját – ezt bagónak füstölik Virginiában. Érzed benne a virágot? Kibaszottul karakteres íze van – szív bele megint és most ő fújja az én számba – Sovány, homokos talajon termesztik ezt a fajtát, még lehet találni pár helyet, ahol a mai napig faszénen szárítják a leveleket. Tetszik? – húzódik félmosolyra a szája sarka.
– Egészen különleges – szívok bele újra, majd lassan ki is fújom – Már csak egy jó tanninos Cabernet Sauvignon hiányzik mellé – mosolygok fel hozzá, és csak most veszem észre, hogy egyik karja a vállamat öleli, míg én alul a nadrágja egyik övbújtatójába csimpaszkodom.
– Fasza ötlet, tegyünk hozzá egy szilvás ízvilágot! – indul el velem együtt vissza a fém ajtón át elnyomva a csikket, be a folyosóra, onnan el a pultig.
Minden motyóm érintetlen a széken, egy fiatal srác szolgál ki, aki mikor felmér minket, a pult mögött marad dolgozni. Gondolom nem az első eset, hogy a főnöke hátul kúrogat és melóznia kell helyette. A hely közben félig megtelt, hiába van szerda este.
– Will! – fogom le a karját, amikor a pult alatt keresgélni kezd – Mennem kell! – mondom halkan.
– Ahogy érzed, bogaram – issza ki a maradék Manhattant a pulton hagyott pohárból, és elém teszi a Mai Tait – A vendégem vagy! Elég lesz egy örök hála, a plusz két évet meg majd közben hozzá tesszük! – kacsint és le is lép.


Olvass még szex történeteket!
Milf Szexképek
Meztelen Sztárok!